E hét vasárnap, október 26-án, ismét sor kerül az őszi óraátállításra. Hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat – ezzel hivatalosan is megkezdődik a téli időszámítás. Jó hír, hogy ezúttal nem veszítünk, hanem nyerünk egy órát: vasárnap reggel akár egy kicsivel tovább is lustálkodhatunk.
Az óraátállítás sokak számára már csak bosszantó szokás, mások még mindig a „régi rend” részeként tekintenek rá. Egy azonban biztos: a vita a megszüntetéséről továbbra sem zárult le.
Ígéretek voltak, változás nem lett
Az Európai Bizottság 2018-ban azt ígérte, véget vet a félévente ismétlődő óratekergetésnek. A terv az volt, hogy 2021-től minden ország maga dönt: a nyári vagy a téli időszámítást választja véglegesnek.
A megállapodás azonban elmaradt, a tagállamok nem tudtak egységes döntést hozni, és azóta csend van a témában. Így maradt minden a régiben – legalábbis egyelőre.
Van még értelme az egésznek?
Az óraátállítás eredetileg az energiatakarékosságot szolgálta: a hosszabb nappalok miatt kevesebb mesterséges világításra volt szükség. Ma azonban a modern életvitel, az energiaszokások és a technológia mellett ez a megtakarítás már alig érzékelhető.
Eközben egyre több szakember figyelmeztet az óraátállítás egészségügyi hatásaira: alvászavarok, koncentrációcsökkenés, belső ritmuszavarok – és még a közlekedési balesetek száma is megnőhet az átállás körüli napokban.
Marad, mert nincs döntés
Az óraátállítás megszüntetése tehát nem a szándékon múlt, hanem a megvalósításon – pontosabban annak hiányán. Mivel sem uniós, sem hazai szinten nem született végleges döntés, 2025-ben is visszatekerjük az órát, és minden jel szerint 2026-ban is.
+1 óra alvás – +1 ok a derűre
Az óraátállítás lehet, hogy idejétmúlt, de idén legalább a „jó” irányba történik. Használjuk ki! Egy plusz óra a vasárnapi reggelben sok mindenre elég lehet: egy hosszabb alvásra, egy nyugodtabb kávéra, vagy csak arra, hogy végre ne kelljen rohanni.
Fotó : illusztráció
