A város egyik legnagyobb, jelenleg funkció nélküli területén komplex, gazdasági célú fejlesztési projekt veszi kezdetét. A pécsi Áper-laktanya, valamint a hozzá kapcsolódó, a homokbányáig húzódó egykori gyakorlótér hosszú éveken át kihasználatlanul állt.
A beruházás célja, hogy az elhanyagolt, leromlott állapotú városrész újra bekapcsolódjon Pécs gazdasági vérkeringésébe, megfeleljen a beruházói elvárásoknak. A fejlesztés TOP Plusz Városfejlesztési Programtervéhez is illeszkedik. Az Áper-laktanya hasznosításának lényegi eleme egy új, rugalmas telekstruktúra kialakítása. Ennek érdekében a meglévő épületállomány egy része részlegesen vagy teljes egészében elbontható, míg a megőrzésre alkalmas épületek korszerűsítésen, bővítésen és funkcióváltáson eshetnek át. A cél egy olyan terület létrehozása, amely alkalmas ipari, gazdasági és logisztikai beruházások befogadására. Megtörténik a közúti és közmű-infrastruktúra kiépítése és bővítése is. A megfelelő közlekedési kapcsolatok, valamint a korszerű közműhálózat elengedhetetlen feltétele annak, hogy a terület vonzó legyen a befektetők számára, és gazdaságosan, fenntartható módon működhessen.
Környezeti rendezés és rekultiváció
A beruházás során kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok is. Szükség esetén sor kerül a terület rekultivációjára, a talaj esetleges szennyezettségének megszüntetésére, valamint a zöldfelületek rendezésére és fejlesztésére.
A pécsi Áper-laktanya megújítása nem csupán városképi szempontból jelent előrelépést. A fejlesztés új befektetési lehetőségeket nyithat meg, munkahelyteremtő hatással bírhat, és hozzájárulhat a helyi gazdaság élénkítéséhez. Egy régóta fennálló városi szégyenfolt tűnhet el. A teljes beruházás költsége 1,6 milliárd forint, és 2028 végéig kell megvalósítani a munkálatokat.
Áper-laktanya: eladták, visszavették
A szocialista városvezetés idején, még 2008-ban adták el az Áper-laktanyát egy állítólagos spanyol cégnek, amely vállalta, hogy rendezi területet és fejlesztést valósít meg a keleti városrészben. Erre nem került sor, viszont az „utódcége” felhalmozott 500 millió forintnyi önkormányzati adótartozást, illetve más hitelezőkkel szemben 4,6 milliárdos tartozást halmozott fel, ezért ellene csődeljárás indult.
A baloldali városvezetés 2022-ban arra jutott, hogy az a legjobb megoldás, ha megszerzi a telek harmadát, egy 23 hektáros területrészt úgy, hogy 300 millió forintnyi adót „elenged” a cégnek és 200 milliós adóbevételre tesz szert. Mindezért a pécsi önkormányzat kifizetett egymilliárdot – hitelből. A csődeljárás során a terület nagyobbik része, mintegy 44 hektár viszont magántulajdonba került.
Forrás: bama.hu
