Mit és mikor ünneplünk valójában?
A magyar köznyelvben gyakran halljuk a „kiskarácsony” és „nagykarácsony” kifejezéseket, ám ezek jelentése és helyes használata sokszor összemosódik. A keresztény hagyomány és az egyházi tanítás azonban világos rendet ad: nem mindegy, melyik nap mit jelent, és miért alakultak ki a mai szokások.
Kiskarácsony – a várakozás estéje
Kiskarácsonynak december 24-ét, szentestét nevezzük.
Ez a nap nem karácsony ünnepnapja, hanem annak előestéje. Liturgikus értelemben a várakozás ideje zárul le ekkor: az advent utolsó napja, az elcsendesedés és felkészülés ideje.
Magyarországon különösen erős hagyomány kötődik szentestéhez. Ekkor állítják a karácsonyfát, ekkor gyűlik össze a család, és sok helyen ilyenkor ajándékoznak. A keresztény hitéletben fontos szerepe van az éjféli misének vagy istentiszteletnek, amely már átvezet a karácsony ünnepébe.
A „kiskarácsony” elnevezés tehát nem lekicsinylő, hanem arra utal, hogy ez az este előkészíti a nagy ünnepet.
Nagykarácsony – Krisztus születésének ünnepe
Nagykarácsony december 25-e, karácsony napja.
Ez a keresztény egyházak szerint Jézus Krisztus születésének ünnepe, az egyik legnagyobb főünnep. Liturgikusan ez a nap áll a középpontban, nem a 24-e.
A „nagy” jelző arra utal, hogy ez a nap hitbéli értelemben kiemelkedő jelentőségű. Isten emberré válásának ünnepe, amely a megváltás történetének kezdete. A karácsonyi szentmise, istentisztelet, az evangéliumi történetek felolvasása mind ehhez a naphoz kapcsolódnak.
Miért lett mégis hangsúlyos a szenteste?
A magyar és közép-európai hagyományokban a családi élet és a népszokások miatt szenteste kapott nagyobb érzelmi hangsúlyt. A munka ünnepnapjainak alakulása, a falusi élet rendje és az esti együttlét mind hozzájárultak ahhoz, hogy sokan „karácsonyként” éljék meg december 24-ét.
Ez azonban nem ellentétes a keresztény hittel, ha tudjuk és tiszteletben tartjuk az ünnep valódi rendjét: a szenteste a felkészülés, a karácsony napja pedig az ünneplés ideje.
- Kiskarácsony: december 24., szenteste – várakozás, felkészülés
- Nagykarácsony: december 25., karácsony napja – Jézus Krisztus születésének ünnepe
A két nap együtt alkot egységet: a csendes készülődésből születik meg az ünnep öröme. A keresztény hagyomány így tanít arra, hogy az igazi ünnep nemcsak külsőségekben, hanem hitben és lélekben válik teljessé.
Borítókép: Betlehem a vörsi Szent Márton-templomban. Készítette: Varga György, tulajdonos: MTI/MTVA
